A hétvége a katasztrófa jegyében telt. A vásárokat elmosta az eső. A zirci vásár nagyon jó hangulatban indult, szokásosan kedves és segítőkész emberek (igen, én még mindig csodálkozom rajta, hogy ilyenek is vannak), barátságos szomszédok, jó zene, érdeklődők, vásárlók, minden ami kell. Majd szóltak, hogy jön Johanna, lehet, hogy menekülni kellene. Egy darabig még kitartottunk a szakadó esőben, a zenekar többször elénekelte a Süss fel napot is, de sajnos hiába. A könyv és édességárusokat nagyon nem irigyeltem, bár többen is azt mondták, hogy nem ment tönkre teljesen semmilyen portékájuk. (Amit kóstoltam az finom volt.) Vasárnap Fehérvárra el sem indultunk, helyette a szomszéd utcában megnéztük a felduzzadt vízelvezető csatornát (én eddig azt hittem rá, hogy telekhatár, mert soha nem volt benne semmi), ami a Bakonyból hozza le az esővizet, majd átmentünk Várpalotára katasztrófafelmérni. Tényleg katasztrofális állapotok voltak. Kidőlt táblák, letört faágak, víz minden mennyiségben. Remélem az időjósok tévednek és holnapra verőfényes napsütés lesz és 25 fok... Pünkösd vasárnapra a veszprémi vásár van betervezve, de az égiek egyenlőre nem nagyon szponzorálják a dolgot. De addig még van idő. Majd minden nap eléneklem itthon is a Süss fel napot...
Linda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése